Ha azonos körülmények között vizsgáljuk a a polikristályos és a monokristályos napelemeket, azaz azt nézzük, hogy ugyanannyi idejű napsütésnél milyen hatásfokú áramot termel számunkra, akkor azt tapasztaljuk, hogy a monokristályos több áramot ad. Ez régebben is így volt, de az arányok időközben jelentősen változtak.
Míg 2010-ben a monokristályos napelemek 15-17 %-os hatáfokkal bírtak, addig a polikristályosak 14-16%-al. A napelem technológia egy fiatal és rendkívül dinamikusan fejlődő iparág. A SHARP olyan fejlesztést végzett a félcellás, monokristályos napelemein, hogy azok 19-20%-os hatékonyságúak lettek, ezzel mintegy 125%-os hatékonyságot teremtett meg a korábbi polikristályos napelemhez képest.
Felmerül a kérdés, hogy vajon a hatásfok növelésével az árak is emelkednek-e? Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a monokristályos napelemek szinte teljesen azonos áron vannak sokkal nagyobb hatásfokkal, és így természetesen nagyobb teljesítménnyel, mint a polykristályosak.
A monokristályos napelemekre az jellemző, hogy magasabb napsütéses óraszámnál teljesítenek jobban. Tekintve, hogy Magyarország a napsütéses órákat számítva a kontinens középmezőnyébe tartozik, nem lehet egyértelműen összevetni más országokkal. Példaként említjük, hogy Németország nagyobb városaiban az éves átlag 20%-al kevesebb.