Napelem méretezés

A napelem méretezés alapos tervezést igényel és sok tényezőt kell figyelembe venni. Nem érdemes minél nagyobbat építeni, mert annál jobban növekednek a költségek is, viszont ha kisebb lesz, mint amekkorára szükségünk van, akkor nem értük el a célunkat. Akkora napelem rendszert érdemes létrehozni, ami az adott elektromos áram szükségletet fedezi, és figyelembe veszi az esetleges növekvő igényeket is (pl. plusz fagyasztó vagy légkondicionáló).

Először ki kell számolni az éves elektromos áramfogyasztást az áramszámlák alapján, majd ehhez kell méretezni a rendszert. Ideális tájolás esetén egy 1 kWp névleges teljesítményű rendszer átlagosan 1200 kWh elektromos áramot termel. Ha az éves fogyasztásunk 3500 kWh, akkor 3 kWp rendszert kell tervezni. Az inverter méretét is ehhez kell hozzászámolni.

Az aktuális áramszámla alapján kiszámolhatjuk, hogy mennyi elektromos áramot fogyasztunk, ha megszorozzuk 12-vel. Kicsit pontosabb adatokat kapunk, ha megvan mindegyik áramszámla az előző évből.

Ideális tájolás és elhelyezés esetén egy 1 kWp névleges teljesítményű rendszer átlagosan 1200 kWh elektromos áramot termel évente. Magyarországi átlagban évente 1100-1200 kWh termelésre képes egy 1 kW teljesítményű rendszer.

Ha az éves áramfogyasztásunk 3500 kWh, akkor 3 kWp rendszert kell tervezni, mert ideális tájolás esetén egy 1 kWp névleges teljesítményű rendszer átlagosan 1200 kWh elektromos áramot termel évente.

Ha elosztjuk az éves elektromos áram fogyasztást az 1100 kWh teljesítménnyel, akkor megkapjuk, hogy mekkora rendszerre van szükség. Ezt követően az adott napelem panelek teljesítményéből lehet kiszámolni, hogy hány darabra van szükség.

Ma Magyarországon ha többletet termelünk a napelem rendszerünkkel, akkor alacsonyabb áron vásárolja meg a szolgáltató, mint amennyiért mi vásároljuk tőle. Emiatt nem éri meg, hogy jelentősebb többletet termeljünk otthoni célra kiépített rendszerünkkel. Ezért akkora rendszert érdemes létrehozni, ami az adott elektromos áram szükségletet fedezi.

Ha kevesebbet termelünk, akkor továbbra is fizetnünk kell az áram számlát a szolgáltatónak. Akkor nem valósul meg éves viszonylatban a szolgáltatótól való függőségünk minimalizálása.

Átlagosan egy napelem 1,8 - 2 m² helyet foglal el. Tehát amennyiben tetőre helyezzük, ki kell számolni a hasznosítani kívánt tetőfelületet.

Azokat a helyeket kell számításba venni, ahova érdemes napelemet telepíteni. Ahol folyamatosan árnyékban lenne (pl. nagyobb fa vagy kémény miatt), oda nem feltétlen érdemes napelemet tenni, mert a teljesítményét annyira lerontaná, hogy más megoldást kell találni. Nem elhanyagolható részlet az adott tető állapota — ha nem megfelelő a teherbírása, akkor először tetőcserére van szükség.

Ha palatetőről van szó, akkor nagy eséllyel nem lehet rá napelemet telepíteni, mert ezeknek a fúrása szigorúan tilos. Csak a speciális, újabb típusú palatetőkre lehet szerelni, amik külön jelzéssel vannak ellátva.

A legideálisabb a dél-keleti vagy dél-nyugati tájolás, amely esetben a napelemek akár 90%-os hatékonysággal is működhetnek, ha vízszintes pozícióban vannak elhelyezve. Ezzel szemben, ha csak keleti vagy nyugati tájolás áll rendelkezésre, körülbelül 80%-os hatékonyságra számíthatunk. Éppen ezért a rendszer tervezésekor mindenképpen kalkuláljunk a tájolásból adódó hatékonyságcsökkenéssel.

Először csökkentsük a fogyasztást. Sorra kell venni az elektromos fogyasztókat és megnézni, hogy tényleg szükség van-e a működésükre, lehet-e racionalizálni vagy a régi készülékeket lecserélni. Ha túl sok áramot fogyaszt az adott család, akkor sokkal több napelemre is lesz szüksége, ami többletköltséggel jár. Érdemes felülvizsgálni a hétköznapi szokásainkat is — pl. ne hagyjuk égve a lámpát olyan helyiségekben, ahol nem tartózkodunk.

A hűtő, a fagyasztó, a mosógép, a mosogatógép, a TV, a mikrohullámú sütő mind előfordulnak a legtöbb háztartásban. Ezekhez még társulhat a klímaberendezés, egy külön fagyasztó láda, egy elektromos radiátor, egy elektromos tűzhely, sütő, egy elektromos autó vagy némelyikből akár több is. Mind jelentősen növelhetik a fogyasztást, főleg akkor, ha néhányuk már elavult.

Ahhoz, hogy szakmailag a lehető legjobb rendszer kerüljön kivitelezésre, szükség van szakember munkájára. Egy napelem rendszer megrendelése esetén ez is hozzátartozik. Ilyenkor szükség van a hidraulikai és a hőtechnikai méretezésre is. Hozzá kell igazítani a rendszert az elvárásokhoz, lehetőségekhez, és ki kell választani az adott körülményekhez leginkább passzoló napelem technológiát.

Előre kell tervezni az esetleges növekvő igényeket, pl. egy plusz fagyasztó berendezés vagy légkondicionáló beüzemelése. Ezeket hozzá kell számolni az éves fogyasztáshoz, hogy a rendszer hosszú távon is megfelelő legyen.

Magyarország adottságai elég jónak mondhatóak, hiszen átlagosan évente 1100-1200 kWh termelésre képes egy 1 kW teljesítményű rendszer. Ha elosztjuk az éves elektromos áram fogyasztást az 1100 kWh teljesítménnyel, akkor megkapjuk, hogy mekkora rendszerre van szükség. Az adott napelem panelek teljesítményéből lehet kiszámolni, hogy hány darabra van szükség.