Mindkét technológia a nap energiáját hasznosítja, de eltérő módon: a napelem a napenergiát elektromos áram formájában hasznosítja a fotovoltaikus hatás révén, míg a napkollektor hő formájában hasznosítja, vagyis a nap felmelegíti a benne lévő folyadékot, amit hőszigetelt tartályban tárol. A napelem által termelt áram sokféleképpen felhasználható, a napkollektor által előállított meleg víz vagy fűtés viszont csak néhány dologra alkalmazható.

Ha a jövőbe mutató, kényelmes és sokoldalú megoldást keresünk, a napelemes rendszer egyértelműen univerzálisabb, kevesebb karbantartást igényel és számos lehetőséget rejt magában, főleg ha energiatárolóval egészítjük ki. Ha kizárólag egy megoldást keresünk, érdemes elsősorban napelemben gondolkodni a fenntartható, önálló és jövőálló energiaellátás érdekében.

A napelem a napenergiát elektromos energia formájában hasznosítja. A fotovoltaikus hatás eredményeképpen bármely elektromos eszköz által felhasználható elektromos áramot tud előállítani.

A napkollektor a napenergiát hő formájában hasznosítja. A nap felmelegíti a napkollektorban lévő folyadékot, amit egy tartályban tárol és felhasznál, amikor szükség van rá. A tartály hőszigetelt, így sokáig képes melegen tartani a benne lévő folyadékot.

A napelemek szinte karbantartásmentesek, csak időnként érdemes letisztítani őket. A napkollektor ezzel szemben rendszeres karbantartást igényel: 2-3 évente ellenőrizni kell a folyadék pH-értékét, nyomását, és szükség esetén javítani, utántölteni kell.

A napelem által termelt energia gyakorlatilag mindenre használható, amire áram kell, beleértve az okosotthon rendszereket is. A napkollektor által előállított meleg víz vagy fűtés viszont csak néhány dologra alkalmazható.

Igen, a napelemmel megtermelt energiát korszerű energiatároló megoldásokkal – például akkumulátorokkal – el lehet raktározni, hogy akár éjjel vagy borús időben is rendelkezésre álljon elektromos áram. A napkollektor a meleg vizet egy hőtárolóban tartja.

A napelemek eltérő gyártási technológiával készülhetnek, ami meghatározza hatásfokukat és élettartamukat is, de általánosságban félcellás monokristályos napelemeket használnak. Felhasználás szerint választhatunk hálózatra termelő napelemes rendszert és szigetüzemű napelemes rendszert.

A napkollektorok többféle kialakításban léteznek, ilyenek például a vákuumcsöves napkollektor vagy a síkkollektor, és ezek tovább is oszthatók például hőcsöves, U-csöves, direkt átfolyású vagy abszorber lemezes technológiákra.

A napelemes rendszer később is könnyedén tovább bővíthető újabb panelekkel vagy energiatárolóval, míg a napkollektoroknál ez nehezebb és költségesebb.

A napelemnél nincsenek mozgó alkatrészek vagy folyadékkörök, ezért szinte elnyűhetetlenek. A napkollektor összetettebb rendszer, mely folyadékkörrel működik, ezért hajlamosabb a meghibásodásra.

A napkollektorok valamivel jobb hatásfokkal alakítják át a napenergiát meleg vízzé, és egyes esetekben – például csak melegvíz-előállításra – költséghatékonyabbak lehetnek.

A napkollektor többletkarbantartást, bonyolultabb telepítést és szűkebb felhasználási kört igényel, ami hosszabb távon sokakat visszatarthat. A teljes rendszer bonyolultabb, és 2-3 évente folyadék-ellenőrzés szükséges.

Igen, a két technológia akár együtt is alkalmazható, hiszen a speciális igények megkívánhatják mindkettő használatát.

A napelem folyamatosan fejlődő megoldás, amely energiaszükségletünk változásához is alkalmazkodik, és energiatárolóval kiegészítve áramkimaradás esetén is biztosított az ellátás.

A napelemes rendszer, mert az energiatárolók fejlődése miatt ma már akkor is teljes függetlenséget érhetünk el, ha nincs kiépített energiaellátás a közelben. Modern akkumulátorokkal a nappal megtermelt villamos energia akár éjszakára is eltehető.